Mezőkövesd Hadas városrészében található a festői szépségű kis műemlék épület, az 1856-ban épült Mézeskalácsos Ház. ​A
mézeskalács olyan sütemény, amely kialakításával, díszítésével sok minden megjeleníthető. Főként vásári ajándékként
szolgált, leggyakoribb a huszár és a tipikusan magyar kialakítású szívminta.
Az ide látogatóknak számos látnivalóval kedveskednek. A műhelyükben friss, illatos mézeskalácsokat készítenek az édesség
kedvelőinek, a régmúlt tárgyi emlékeiből kiállítást mutatnak be, több mint 200 mackóból álló gyűjteménnyel nyűgözik le a
gyermekeket, a boltban mindenki kedvére válogathat ajándékot szeretteinek, illetve akinek kedve van, készíthet szebbnél szebb
mézeskalácsot. A tájházban kézműves táborokat és gyermek rajzkiállításokat is lebonyolítanak.
A Mézeskalácsos Házban található kiállításra 300 Ft a belépő, a mézeskalács műhely és a bolt látogatása ingyenes!

Tel.: +36 70 230 0138
Nyitva tartás: H.-P. 10-17h, Szo. 10-16h, V. 10-13h

A bemutatóház egy mezőkövesdi népművész családhoz, a Kovács családhoz tartozik. Kovács András asztalosmester,
bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere, felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész, a fiuk Szabolcs
pedig bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A
parasztház festett bútorokkal van berendezve, a hímzőház matyó motívumokkal hímzett lakástextíliák bemutatóháza is egyben.
Vásárolhatók ajándéktárgyak, a festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők.

A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges!

Tel.: +36 20 367 9698
Nyitva tartás: H.-Szo. 10-17h, V. 10-14h

Kisjankó Bori Emlékház Mezőkövesden a Hadas városrészben található, ahol 150-200 éves nádtetős parasztházakban ma
alkotóműhelyek működnek (Mézeskalácsos Tájház, Bútorfestő Alkotóház, Tűzzománcos Ház, Festőművész, Szövő Alkotóház,
Fazekas Ház és Zeneház). A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének,
tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház, mely
egész évben látogatható.
A ház pontos építési idejét nem tudjuk, de az biztos, hogy 1876-ban Bori néni már itt született. A házba belépve rögtön a
konyhát két részre, pitvarra és konyhára osztó, boltíves fal tűnik a szemünkbe. A bejárati ajtó mögött áll a vizes lóca, melyen a
vizes edényeket tárolták. A bolthajtáson belépve a konyhába juthatunk. A kemence szája előtt ott a padka, melyen nyílt tűzön
főztek. A helyiség mintegy fele fölé szabadkémény borul, benne a füstölőrudak. A falak mentén a konyhalócán a főzéshez
mindennap használt edények sorakoznak, és itt áll az almárium, melyben kisebb edényeket, az evőeszközöket tartották.
A ház elejében lévő szobát ma is nagyjából úgy találjuk, mint Bori néni életében volt. Az ajtó mellett a búbos, körülötte a
rongyszőnyeggel letakart padka. A sutnál ott található az ülcsik, melybe a még járni nem tudó gyermeket ültették. Az ágyban ún.
pipi ágynemű van, ez szintén a század végének felel meg. Az ilyen ágyneműt természetesen soha sem használták. Ha az
ágyba akartak feküdni, akkor gondosan ügyelve, hogy ne törjön, leszedték, vagy ún. bebúvósra csinálták meg a fekvőhelyet. A
bebúvós ágynál a párnákat és a dunyhát egy léckeret tartotta és ezalatt volt egy alacsony hely, ahova be lehetett bújni aludni. A
falakon egymást érik az olajnyomat szentképek, melyeknek szélét aranypapír kivágás díszít, ezért rezes szentképeknek hívták
őket. Mint ahogyan a képeknek, úgy az alattuk felaggatott keménycserép tányéroknak, a rózsás cintányéroknak, vagy első
tányéroknak is egymást kellett érni.
A kamra Mezőkövesden nemcsak tároló hely volt, hanem itt kapott helyet a fiatalasszony hozománya, az ágy és a fiókos
komód, a kaszli is. Ennek addig itt kellett állnia, míg az anyósa élt. Különös kegynek számított, ha megengedte a menyének a
saját bútorát a szobába bevinni. A summások életét jól szemlélteti az itt látható zsírosvindő, melynek tartalma elég kellett, hogy
legyen egy egész 10-12 tagú családnak.

Tel.: +36 49 312 759
Nyitva tartás: H. – Zárva, K.-Szo. 10-14h, V. – Zárva

Fehér Tibor népi iparművész 1957-ben született Mezőkövesden. Budapesten a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult,
majd saját műhelyt nyitott alkotótársával és feleségével, Kriston Erzsébettel 1982-ben szülővárosában. Tárgyain felhasznála a
Közép-Tisza vidék fazekas hagyományait, melyekkel rendszeresen részt vesz hazai és külföldi fazekas kiállításokon és
fesztiválokon is. Fehér Tibor munka közben is látható az alkotóházában, az egyedi motívumokkal díszített kerámiái meg is vásárolhatóak.

Látogatás előtt a megadott elérhetőségen bejelentkezés szükséges.
A belépés ingyenes!

Tel.: +36 49 311 595
Nyitva tartás: H.-Szo. 10-17h, V. 10-14h