Látnivalók

“Kisamerikai” barlanglakások bemutatása

Cserépfalu népi építészetének egyik jellegzetessége a Berezd oldalán található volt barlanglakások sora. A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat. Ők a Kisamerikába vándoroltak. Így alakult ki a barlanglakásokra ez a gúnynév. A könnyen faragható riolittufából felépülő hegy igen alkalmasnak bizonyult arra, hogy a falba barlangokat vájjanak, a kivájt követ eladják, és a barlangba beköltözzenek a falu legszegényebb családjai.

A Berezdi sétány déli végén látható barlanglakások az 1920-as években készültek. Cserépfalu szélén a gyönyörű, régi parasztházakkal szegélyezett Berezdalja utcából egy táblával is jelzett kis ösvényen jutunk fel a különös barlanglakásokhoz. Az üregekbe nem lehet bemenni, de túl sok mindent úgysem láthatunk bennük, viszont felülről, a domb szélén futó tanösvényről nagyon egzotikus látványt nyújtanak a szép fekvésű barlanglakások.

Pelyhe Pince bemutatása

Bükkzsércen található a Pelyhe Pince – Múzeum.
A présházban, a magánmúzeumban a szőlő-és borfeldolgozás tárgyi eszközei, valamint a háromfunkciós tájjellegű kemence körül a régi sütő-főző edények láthatók. A 20 m hosszú riolittufa pincében Magyarország elő zsűrizett tufapince faragásai is ki vannak állítva.

Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont

Cserépfalu határában, a Hór-völgy bejáratánál, a Bükki Nemzeti Park déli kapujában nyílt meg 2013-ban a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont.
Közép-Európa egyik legrégibb ősember leletének helye itt található, ahol megtalálták a Neander-völgyi ősember 30-70 ezer évvel ezelőtti eszközeit, maradványait. A leletek első számú másolatai itt láthatók.

 

Millenniumi-kilátó

Cserépfalun a Berezdalja út felett található a 2000-ben épült Milleniumi-kilátó. A kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervezte. A formája egy kaptárkőre emlékeztet, az ablakok képezik a fülkéket, apró nyílásai a Göncölszekér csillagképét formázzák. A dácittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket. A kilátó fülkeszerű ablakaiból lenyűgöző kilátás nyílik Cserépfalura, a Bükkaljára és a Hór-völgy által észak–déli irányban kettészelt Déli-Bükkre.

 

Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő

A bogácsi gyógyfürdő 500 méter mélyről feltörő, 76 °C-os kénes gyógyvizét főként a mozgásszervi és keringési problémák megelőzésére és kezelésére ajánlják. A hat gyógymedencében a fél évszázada feltárt víz számos más területen is kifejti jótékony hatását. További medencékkel várják a gyerekeket, a strandolni vagy úszni vágyókat, így minden évszakban egészséges, pihentető időtöltést biztosítanak az egész családnak.

A fürdő területén 9 medence – hat gyógyvizes, két gyermek-, egy úszómedence – várja a fürdőzőket a nyári szezonban, május 1-jétől szeptember 30-áig. Szezonon kívül négy gyógyvizű medencében (az egyik fedett) lehet megmártózni. A gyógyvizes medencék – ahogy általában – nem vízforgatósak.

 

 

 

https://bogacsigyogyfurdo.hu/index.php/

Cserépi úti pincesor

A bogácsi pincesorok évszázadosak, ennek köszönhető a különleges hangulat. Érdemes ide betérni akár csak egy pohár bor, akár egy baráti beszélgetés, akár az esti szórakozás, de akár csak egy kellemes séta kedvéért.
A pincesor számos gasztronómiai rendezvény helyszíne is, de a pincék bármikor nyitva állnak a borok kedvelői előtt.

 

Cserépvár rom (6 km)

Cserépváralján található, Miskolctól délnyugati irányba 50 km távolságra, Mezőkövesdtől 18 km-re. Területe már az ókorban is lakott volt. Cserépvár kezdeteiről nincsenek pontos forrásaink, vélhetően a 13-14. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal (egy Cserép nevezetű középnemesi személy építhette a várat, aki tulajdonosa volt a közeli Cserépfalu településnek is). A vár 1387-től Luxemburgi Zsigmond király tulajdona volt, majd királynéi birtokká vált.

 

Kaptárkövek

A cserépváraljai kaptárkövek hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei: 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak. A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el.

 

De la Motte-kastély

A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-1778 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait.

 

https://delamottekastely.hu/

 

Noszvaji barlanglakások

A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Akkoriban egyre több nincstelent család költözött ki a barlangokba.

 

Síkfőkút

Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd később mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, így Eger vonzáskörzetének kedvelt kirándulóhelyévé vált.

Magtár Üvegtár

Néprajzi és ipar-kultúrtörténeti kiállítás, magyar hutaüveg kultúrtörténeti állandó kiállítás a 18-20. századig.

Karap Lovastanya

A lovas iskola Felsőtárkányban (Egertől 6 km-re) a Bükk-hegység kapujában, a Bükki Nemzeti Park határán található festői környezetben.
A lovas túrákra a Bükk-hegységben, és a környező dombvidéken van lehetőség. A túrák vezetését és a lovas oktatást, valamint a képzést (jól képzett, vizsgázott lovakon) Karap Péter, a lovas iskola tulajdonosa tartja.

Vöröskő-forrás

A Vöröskő-forrás egy időszakosan aktív karsztforrás. A Bükk hegység Vöröskő nevű hegyének oldalából, Felsőtárkány falu közelében, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimecz ház nevű végállomásától induló erdei tanösvény végpontjánál ered, évente két-három hónapig, tipikusan az olvadást követő időszakban aktív. Kerékpárral a vasúttal párhuzamos úton juthatunk fel a forrás alá: Egeres-völgy Varróház vasúti megálló előtt kell kereszteznünk a vasutat egy sorompóval lezárt erdészeti úton, majd a Stimecz ház végállomásnál a nyomvonalat keresztezve a Vöröskő-patak völgyében kell feltekerni.

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a Bükk-hegységben található, nem messze Egertől északra. Felsőtárkány a Bükk nyugati kapuja. Az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasútja a Bükki Nemzeti Parkban, gyönyörű természeti környezetben 5 km hosszon fut.